Sajnos egy technikai anomália következtében (frászt...szimplán béna voltam:)) az elmúlt hónap postjai nem jelentek meg eddig, úgyhogy ma egyszerre került fel négy darab képsor, ami a teljes januári adag! Az archívumban megtaláljátok őket és elnézést a kalamajkáért! Februárban már rendesen szombatonként jelenik meg majd az új, én meg beiratkozom egy webtartalomkezelői továbbképzésre :) Türelmeteket köszönöm!

Gumipók

Bizonyára észrevettétek, hogy az elmúlt időszakban nem nagyon jelentkeztem új tartalommal. Ez a közeljövőben sem fog változni: határozatlan ideig nem várható tőlem új blog/videó itt a Pokerstrategyn. A hogyan továbbról egyelőre fogalmam sincs. Lehet, hogy fogok még valamikor/valahol blogolni/videókat csinálni, de az is lehet, hogy nem. Meglátjuk, hogy mit hoz a jövő.

Remélem hasznosnak találtátok a videóimat és érdekesnek a blogomat. További sok sikert az asztaloknál!

Pepe

Ezúton Kívánok Mindannyiótoknak Boldog és Békés Karácsonyt! :)

Sziasztok!

Rég nem írtam és most sem leszek túl hosszú. Nem igazán van ugyanis miről írnom. Pókerről legalábbis nincs sok mondanivalóm, a WSOP óta alig játszottam.

Az elmúlt hónapokról röviden:

A póker vb-ről való hazaérkezésem óta inkább a futással vagyok elfoglalva. Fizikailag és mentálisan is elfárasztott az október 2-i. maratonra való felkészülés. A körülményekhez képest jól sikerült és habár nem sikerültmegfutnom az álomidőt (5:00), annak azért nagyon örülök, hogy viszonylag könnyen, nagyobb nehézség/szenvedés nélkül teljesítettem 5:19:00 alatt.

Ez elég nagy lökést adott, azóta még inkább el tudom hinni, hogy az Ironmant is meg fogom csinálni. Azt gondoltam, hogy a maraton után végre több szabadidőm lesz és újra fogok pókerezni, de pont ellenkezőleg történik. A „versenyszezon” november végén, Siófokon ért véget, egy szezonzáró félmaratonnal, ahol „EV felett futottam” :) Végre sikerült időben is olyat menni, amit szerettem volna, az álomidő a 2 órán belüli teljesítés volt (a korábbi legjobb félmaratoni időm 2:14:20 volt). Most sikerült 1:54:39 alatt lefutni a távot. A maraton teljesítése és a versenyszezon befejezésével viszont edzések sokasága következik: most már nem csak futó, hanem úszó és bringa edzések is vannak, így még több időt elvesz a sport. Egyáltalán nem bánom, mert élvezem. Csak az a (nagy) baj,hogy nem fizet olyan jól, mint a póker és itt nincsen RNG, a jobb szinte mindig nyerni fog :)

Itt így mások helyett csak saját magammal és az idővel harcolhatok.

WSOP Main Event

Azt gondoltam, hogy kicsit rossz érzéssel fogom nyomon követni a főverseny alakulását, de szerencsére ez nem így történt. Túl tettem magam a dolgokon és nagyon kíváncsian vártam a döntő asztalt. Nagyon erős és színvonalas finálé jött létre.

Heinz, Gianetti, Lamb és Collins játéka volt nagyon meggyőző a korábbi adások alapján. Sam Holdenről nem tudtunk sokat és short-stack volt, így őt annyira nem tartottam esélyesnek. Eoghan O’Dea-ről sem tudtam a döntő előtt sokat, de róluk (Holden és O’Dea) azért látszott, hogy képzettebbek. Makiievskyi játéka volt a legszórakoztatóbb, kicsit spewy volt, így emlékeztett magamra. Tetszett a játéka :)

Staszko számomra sötét ló volt, nem igazán tudtam, hogyan szerzett ennyi zsetont és a döntő asztalt végignézve sem értem még. Fogalmam sem volt, hogy ő most jó, vagy rossz :)

Személy szerint én a belizinek drukkoltam, ő nagyon kilógott (lefele). Tőle a jövőben nagyobb az esély, hogy visszakerül a poker társadalomba a pénz, a többiektől viszont azért nehezebb pénzt nyerni :)

A döntő asztalt (mivel éjszaka volt és már nappali életet élek) nem követtem. A tervem az volt, mint 2 évvel ezelőtt: 3-4 napig egyáltalán nem olvasok semmilyen pókeres, hír, közösségi oldalt, nehogy megtudjam az eredményt és majd a hét közepén megnézem az összefoglalót. Itt kaptam rögtön egy badbeat-et, mert valami miatt nem akart felkerülni az adás az internetre… Vártam és vártam, majd szombaton meguntam és elkezdtem visszanézni a live stream-et. Azért ez kicsit unalmas volt és hosszabb is volt, mint gondoltam. A heads-upot már nem is tudtam végignézni, ott már beletekergettem és csak az érdekesebb partikat néztem meg.

Ami meglepő volt: egyáltalán nem volt annyira agresszív a játék, mint azt várni lehetett. Phil Collins játéka is nagyon meglepett, limpelgetett (ami Hellmuth-nak nagyon tetszett :)). Az egyik legjobb játékosnak tartottam, játszottam is vele az ötödik napon és az elmúlt években online is sokat. Látszott rajta, hogy ő felkészült: igyekezett valami újat, kiszámíthatatlant hozni, amire a többiek nem készültek. Elég furcsa volt mindenesetre egy WSOP ME döntő asztalon limpeléseket látni, de jól csinálta.

Aki meglepett az Gianetti: úgy rémlett, hogy elég jól játszik, de volt 1-2 furcsa partija, vakvédése. Többször is csak a háttérből néztem az adást, így nem láttam végig a teljes adást, de nagyon furcsa volt a játéka, nekem nem tetszett. A többiek nagyjából azt hozták, amit vártam. Volt mondjuk egy érdekes parti, amikor azt hiszem Staszko emelésére Lamb vakot védett, majd c-raiselte a 77K (vagy hasonló) szivárvány flopot. Staszko erre 3bet, Lamb 4bet. Nem igazán értettem, se a 3bet-nek, se a 4-betnek semmi értelme nem volt, egyikőjük sem adott elő semmit, sokkal hitelesebb lett volna floatolni (mind Staszko, mind Lamb helyében). Végül Lamb nyerte ezt a csatát (nem meglepő módon). Mondjuk valami hasonlót csináltam én is Bécsben jó sok évvel ezelőtt :)

Staszko játékát sokáig nem értettem, nekem nagyon furcsa volt. Végül aztán csinált több kisebb hibát is (például a Lamb elleni parti, vagy heads-upban raise-foldolni egy overcard+flushdraw kombót), így végül is (utólag) ő is inkább lefelé lógott ki a sorból.

Az összefoglaló adás természetesen 1 nappal azután felkerült a netre, miután én végignéztem a live stream-et… :) Érdekes volt mindenesetre, remélhetőleg jövőre végre magyar is odaér a döntő asztalra :)   

Póker:

Több hónapja folyamatosan tervben van az, hogy jó lenne komolyan újrakezdeni. Játszani ugyan még szoktam, de jóval kevesebbet, mint korábban és alacsonyabb téten. Az újrakezdéshez mindenesetre az első feltétel egy elég unalmas munka lenne: rengeteg jegyzetem gyűlt össze különböző játékosokról és ezeket kellene először rendszereznem, átláthatóvá tenni. Ez egy több órás, unalmas meló lenne, amihez nagyon ritkán van kedvem, úgyhogy ez egyelőre várat magára :)

Ezután a következő lépés pedig lehetne maga a játék. Ugyanazon a téten játszanék, mint az elmúlt hetekben/hónapokban, csak igyekezném sokkal komolyabban venni (például camtasia-val felveszem a session-t és visszanézem utólag). Sajnos a fekete péntek és a mindenféle szabályozás elég rosszul érinti mostanában a mezőnyt. A gyenge amerikai és egyéb (ahol szabályozták, például olasz-francia és még ki tudja mi lesz) eltűntek, a jók viszont elköltözték, így a mezőny sokkal erősebb lett. Ráadásul kevesebb a játékos, nehezebben is indul a játék (8game, illetve stud high-low). Ez sem igazán ad kedvet a játékhoz…

Versenyeket mostanában egyáltalán nem játszok (túl sok időt elvinni), de jövő héten vasárnap szeretnék (óriás Sunday million lesz). Ahhoz, hogy egy kicsit visszarázódjak szerettem volna szombaton egy rövidebb verseny-sessiont játszani, de ez elmaradt: keveset aludtam éjszaka, fáradt voltam és így nem neveztem. Nagyon nem örültem ennek, nagyon bántam, hogy végre lett volna egy teljes napom, amikor pókerezhetnék, de akkor se teszem meg. Pár óra múlva kiderült, hogy ez egy borzasztóan jó döntés volt (illetve inkább szerencsés): ugyanis kora este 2 órára teljesen elment az áram a környéken. Hihetetlen, hogy ezt is bemákoltam, félelmetes :) Remélem hasonlóan jól fog menni maga a póker is :)

Végül csak eltelt a nyár és a vízpartról és a strandokról újra a laptopok elé ültek grindelni a népek.
Marci és Fergó is újra visszatérnek, hogy a nyári kalandjaikat elmeséljék nekünk. Remélem kipihentétek magatokat, mert mostantól hetente egyszer újra megpróbálunk megnevettetni benneteket.:)

Na, ezt is megéltük, Toma billentyűzetet ragadt. Akkor nézzük rövid tőmondatokban, mi is történt velem az előző bejegyz… na jó, az utóbbi pár hónapban.

-          Egyetem, diploma. Tavaly ősszel még írtam arról, hogy minél gyorsabban be kéne fejezni a sulit, amiből már csak a szakdoga van hátra. Nos, a „minél gyorsabban”-ból egy kényelmes ősz-tél-kora tavasz lett, meg egy mozgalmas, stresszes április J. A lényeg, hogy nagy kitartással, néhány vörösbikával és egyéb koffeintartalmú könnyűdroggal, vaskos késedelmi díjjal, de sikerült összehozni a remekművet, kis időre rá vallani a bizottság előtt, még egy kis időre rá meg megkapni jól megérdemelt papírfecnimet. Nem mondom, inkább megkönnyebbülést, „végre túlvagyok mindenen”-t éreztem, de azért persze büszke voltam magamra és sorstársaimra.

-          Külföldi terv + megvalósítás. Régóta fogalmazódott bennem, hogy diploma után kitántorgok külföldre, határozatlan időre, jobb esetben pókerből megélve, rosszabb esetben… is megoldom valahogy J. Elvárások: egyszerű költözés (magyarul maradjak EU-n belül lehetőleg), az emberek beszéljenek normális nyelven, és persze a liberális szerencsejáték-törvények sem ártanak J. Aztán március elején meglátogattam néhány jóbarátomat Angliában, köztük Tibit aka. Kolbit, és kb. eldőlt, hogy nekem ez kell! J Augusztusban előbb beiktattam egy kis Gibraltári kitérőt Madiéknál, ezúton is köszönöm nekik + Fishernek a vendéglátást + Ferencnek az idegenvezetést! Közvetlenül utána meg irány London, bő egy hétre rá meg sikerült is normális albérletet találnom. Három hét kis minta, meg minden J, de nyugodtan mondhatom, hogy ez egy remek hely. A város no comment, aki járt itt, tudja, milyen az, ha az ember a világ közepén érzi magát. Az emberek úgy általában nagyon szerethetőek, kedvesek stb. a multikulti világváros hatás miatt pedig még talán kényelmesebb is külföldinek lenni. Egyelőre ennyi, később majd talán eszembe jut több is, persze kérdezzetek, mint edzésen J

-          Az első két pont folyományaképp gondolom kitaláltátok, hivatalosan is fulltime pókerjátékos lettem. Furcsa volna ezt kimondani, ha de facto már egy éve nem lettem volna az, de azért ez pár dologra rávilágított. Ad egy, elsősorban egyéni vállalkozó vagyok. Ezt sokan értelmezhetik sokféleképpen, a lényeg, hogy gyakorlatilag száz százalékban a magam ura lettem. Ez viszont, úgy érzem, csak akkor ér bármit is, ha van előttem valamiféle üzleti terv aka. hogyan lesz ebből az egészből pénz, és ha lesz, azzal mit tudok / mit akarok kezdeni. Nem mintha ezt eddig nem tudtam volna, de most, hogy erre tettem fel egy karriert, kicsit nagyobb tétje lehet egy vesztő hónapnak (neadjisten negyedévnek, évnek…), mintsem, hogy azt mondjam „lejjebblépek, pötyögök egy kicsit öttízen, aztán valami lesz”. Ezen kívül még elkezdtem a „munkaóráimat” kicsit jobban megszervezni, és nem hagyni, hogy csak akkor toljam, amikor igazán kedvem van hozzá, mert abból nem lesz pénz (legalábbis nem elég).

-          szintlépés. háromszor. Aka. csaknorisz becsókolhat J. Akkor most már tényleg póker. Staffos interjúban olvashattátok, hogy maradt főállásban a 6-max és full ring FL, 8-9-10…-game nem opció, legalábbis karrierszinten nem.  Májusban megpróbálkztam 5/10-ről a szintlépéssel, gyakorlatilag ez egy egyszerű shotot jelentett 10/20 irányába. Ez kifejezetten jól sikerült, amíg nem robbant a bomba, a Full Tilt (első számú termem abban az időben) bezárt, és egyelőre nem akar fizetni Igen, egyelőre, még mindig hiszek abban, hogy a józan ész előbb-utóbb diadalmaskodik és nem veszett el az a pénz, kulcsszó az előbb-utóbb. De nem ez a lényeg. Beragadt a rollom bő negyede, szűk harmada, azt mondtam, ok, akkor ez most egy darabig nem a rollom része. Ott tartunk, hogy megint shot-rollom van tízhúszra. Második nekifutásra jött egy álomszerű július, ahol ugyan kb. feleannyi handet játszottam, mint előtte átlagosan (Full Tilt helyzet miatt + elhúztam Starsról jó messzire, mert gyűlölöm, meg mert bukok, meg mert csalik, ugye Geri? J), de így is a legnyereségesebb hónapom lett post-meltdown. Aztán jött a költözés, nagy cashout utazásra, szállásra, előlegekre, shotoljunk még egyet szvsz J. Ezt már nem adta az rng olyan könnyen, simán kinézett egy enyhe bukó hónap, de aztán egy kellemes, enyhe pénteki napon győzött a grindkedv –  pozitív variancia – edge kombó, és rekordnyerő napot zártam. A mid stakes FL kilátások egyelőre fényesek, de próbálom szem előtt tartani, hogy bármennyire is jól megy most, ez nem tart örökké és fogok én még bukószériák miatt hisztizni J.

Nagyjából E.N.J.I., illetve az edzői tevékenykedésemről még kicsit röviden. Az új edzésnaptárban heti kétszer találkozhattok velem, ebből egyszer Madival koprodukcióban (nézzetek be, mert álszerénységet félretéve mondom, hogy rohadt jó J). Ezen kívül szeptemberben két videóra számíthattok tőlem, az egyik a „hatodikos” sorozatom folytatása, a másik egy magasabb tétes helyzetelemzős videó. Remélem, egyikkel sem fogok elcsúszni, bár a bizonytalan net-helyzetem (= sokat tolom ingyenwifiről, meg szakadozó mobilnetről) miatt erre sajnos nincs garancia.

Addig is, boldog rivereket!

T

Pár órával indul a repülőnk haza, de pár gondolatat előtte még szeretnék leírni.
Hajnali 2-3 óra van, tegnap estem ki a főversenyről, eléggé fáradt és csalódott vagyok, úgyhogy lehet, hogy kicsit össze fogok zavarodni a végére.

Tervezek hosszabb (több) blogot írni is otthonról a WSOP legutolsó napjairól, úgyhogy most ez csak rövid lesz, de ki kell írnom magamból.

Borasztóan csalódott vagyok. Általában egy nagy versenyről való (késői) kiesés után egyből megjelenik ez az érzés (a csalódottság). Az idő múlásával ez kicsit változik és a nyeremény vigasztal. Itt pont fordítva van a dolog. Az elején ugyan felfogtam a dolgot, de viszonylag hamar és egyértelműen tudomásult vettem, hogy vége. Sokszor olvastam, hallottam róla, hogy ilyenkor kisétálni a rió-ból hosszú és borzalmas. Hát, ezt most én is tapasztaltam. Ma pedig még vissza is mentem, csak hogy újra érezzem ezt.

Nem (csak) az a bosszantó, hogy kiestem. Ez benne van a játékban, ezért póker a póker. Általában sokkal jobban bosszant az, ha a saját hibámból esek ki (mondjuk nem tudom mit éreznék, akkor ha úgy és akkor esek ki, mint Matt Affleck, vagyis FT előtt badbeattel). Most igazából nem is tudok mit írjak. Ki kéne csillagoznom elég sok mindent, ha leírnám amit gondolok magamról/a játékomrál pár leosztásban. Nyilván a verseny tétje is befolyásolt, de akkor is. Több parti is van, amit utólag másképp játszanák. Itt nem elsősorban a kieső partimra gondolok (az abban a helyzetben jó volt, csak talán egy live tell-et nem vettem figyelembe). Előtte is volt egy parti, amit máshogy kellett volna játszanom és a nap elején is, illetve a korábbi napokon is.

Szóval mondhatnám akár azt is, hogy nem érdemlem meg. Azonban így is fájó nagyon. Sőt, még bosszantóbb, hogy a saját hülyeségem miatt maradtam le egy ekkora (talán soha vissza sem térő) lehetőségről. Ma még egyszer (és sajnos utoljára) idén bementem a Rióba és még rosszabb érzés volt. Sírni lett volna kedvem és feltettem a kérdést magamnak, hogy miért, miért hibáztam??? Akkor igazából nem is igazán voltam tudatában, hogy miért játszottunk. Szép lassan jövök rá, hogy mekkora esélyt szalasztottam el.

Nyilván a pénz borzasztóan sok. Leírhatatlanul, elképzelhetetlenül sok. Nyilván ez a cél, de ennél is jobban akartam a November Nine-ba bekerülni. Elég régota gondolkodok azon, hogy mit kellene csinálnom, mert pókerezni mostanában nincs túl sok kedvem. A döntőbe való bekerülés mindent megváltoztatott volna.
Életem legintenzívebb és legizgalmasabb három-négy hónapja következett volna. Októberben maraton, Novemberben világbajnoki döntő asztal. Közben pedig póker-póker-póker. Egyrészt rá kényszerültem volna, hogy ismét pókerezzek, de biztos vagyok benne, hogy a kedvem is meg lett volna hozzá. Játszani az összes EPT-n. Fejleszteni a játékomat (nagyon sok ötlete van Luiginak és ha hagyta volna betársulok hozzá :)). Kielemezni a döntőbeli ellenfeleket. Szinte 0 szabadidő, de nagyon izgalmas időszak. Ezt figyelembe véve ürességet érzek. Borzasztóan csalódott vagyok. A nyeremény nyilván kárpótol, örülök neki. Elég sok %-ot eladtam és elcseréltem, valamint korábban azért vesztettem a WSOP-n és a 1,5 hónapi költségek bizony elég magasak, úgyhogy ez sajnos kicsit beárnyékolja az egészet. Tény viszont, hogy sikerült megfordítani és mínuszból pluszos lett a mérleg. Vannak sokkal fontosabb dolgok az életben a pókernél, a pénznél. De az, hogy a saját hibámból egy ilyen nagy esélytől estem el az borzasztó nagy csalódás, és valahogy most nem tudok semminek és nem is tudnék semminek sem örülni. Szerintem ez a következő napokban/hetekben/hónapokban is így lesz. Pár óra múlva indul a gépünk haza és már nagyon várom. Alig várom, hogy otthon legyek, rengeteg dolgot elterveztem, ami biztos jó lesz, de a pókert tekintve... Egy ideig borzasztóan csalódott leszek. Igazából úgy terveztem, hogyha esetleg bejutok a döntőbe, akkor újra 100%-os bedobással elkezdem a játékot és játszok/elemzek/figyelek/játszok. Most is van bennem egy kis idő. Nem azért, hogy felkészüljek életem legfontosább döntő asztalára, hanem azért, hogy bizonyítsak. Magamnak. Elfelejteni ezt azonban nehéz lesz. Minimum egy EPT/WSOP győzelem vagy ME FT kéne ahhoz, hogy valamennyire megbocsássam ezt. Azon gondolkodtam ma, hogy melyik a nagyobb siker: egy WSOP karkötő, vagy a novemberi döntő asztalra kerülés. Nagyon nehéz és összetett kérdés ez. A tavalyi év fantasztikus és felejthetetlen volt. Az érzés, ahogy fenn állok a pódiumon és a magyar himnuszt hallgatom leírhatatlan. Ez hajtott idén is, hogy újra átélhessem az. Nem is gondoltam volna, hogy egy nagyobb sikerre is lehetőségem lesz. Most legalábbis úgy gondolom, hogy ha választani kéne, akkor a Main Event döntő asztalát választanám idén és cserébe odaadnám a tavalyi karkötőt. Nem csak a pénz miatt. A 9.hely jóval többet fizet, mint az én tavalyi győzelem, de még ha ugyan ennyi lenne, akkor is ezt választanám. Egyszerűen egy borzasztóan nagy lehetőség és kötelesség, hogy az elkövetkező időszakban javítsak a játékomon. A Luigival Las Vegasban eltöltött 1,5 hónap alatt nagyon sokat tanultam tőle. Borzasztóan nagyon jó lesz szerintem. Ha a variancia jó oldalára kerül, akkor akár Ben Lamb-es WSOP-t is produkálhat az elkövetkező években. Persze így is meg van a lehetőségem, hogy fejlődjek és javítsak a játékomon és (remélhetőleg/valószínűleg) sikereket érjek el. Jelenleg viszont ürességet érzek és nincs túl sok kedvem kártyára gondolni.

Ahogyan azt már korábban is írtam, a WSOP főversenyéről egy több részes, hand elemzős videósorozatot tervezek. Minden érdekesebb leosztás során leírtam a partit, stackméretekkel, ellenfelekkel, readekkel, úgyhogy borzasztóan érdekes lesz. Két éve már csináltam ilyet és most jobban próbáltam oda figyelni a részletekre, úgyhogy nagyon várom. Luigival együtt tervezzük és nagyon kíváncsi leszek utólag visszanézni a játékomat. Jó lenne, ha arra a következtetésre juthatnánk, hogy jó volt ez így, csak kicsi hibák voltak, de félek, hogy nem ilyen lesz. Mindenből lehet tanulni, remélem, hogy én is le tudom vonni majd a megfelelő következtetéseket és lesz még lehetőségem a javításra. A hazaérkezésem után elég sok dolgom lesz, de igyekszünk Luigival minél előbb nekiállni a videó sorozatnak, de pár héten belül sajnos biztosan nem lesz kész, úgyhogy türelmetek kérem/kérjük. Cserébe viszont megígérem, hogy megpróbálok/megpróbálunk minél jobb anyagot összehozni és rengeteg (saját) hibára rámutatni.

Kicsit hosszabb lett, mint gondoltam, de azért szerintem még nem írtam le mindent. Ha hazaérek, akkor pár napon belül hosszabb, összeszedettebb bloggal tervezek jelenetkezni.